Ha megadod e-mail címed értesülhetsz az új bejegyzésekről. Ingyenes!

Thursday, December 29, 2011

Magyarok a fedélzeten...

Körülbelül 20-25 magyar dolgozó van a fedélzeten. azért csak kb. mert a dolgozók összetétele hetente változik. Bármikor jöhet egy magyar az éppen távozó dolgozó helyett...Egy szerződés 6 hónapig tart tehát valakinek mindig lejár éppen és leszáll a kikötőben. A cég Miamiban lévő központjából irányítják hogy a 24 hajó közül ki, mikor, melyik hajóra kerül dolgozni. 13 kikötőből indulnak a hajók szerte Amerikában. Mi minden vasárnap indulunk a Texas -i Galvestonból, és ide érünk vissza a következő vasárnap reggel.
Szóval mi magyarok egy parányi csapatot alkotunk itt a Magic-on. Legtöbben ugyan abban a pozícióban vannak mint én, de van köztünk pincér  is. Tulajdonképpen szinte alig találkozunk mert a 300 méter hosszú hajó 16 emeletén ez a 25 ember eléggé szét tud szóródni.
Magyar beszédet tehát nem sokat hallok. Ezért volt nagyon érdekes ami még az első héten történt, még a betanulós időszakomban. Egyik nap délelőtt a medencénél dolgoztam. Törölközőket osztottunk a napozni érkező vendégeknek. Egy hölgy megkért, hogy 2 fürdőlepedőt vigyek a napágyához. Mikor átadtam így szólt: Köszönöm szépen! Nagyot néztem mire Ő azonnal folytatta magyarul a társalgást.

Ő egy magyar származású amerikai. Látta a kitűzőmön, hogy magyar vagyok ezért szólalt meg az anyanyelvén. Jól elbeszélgettünk. Kiderült, hogy Szegedi születésű, már régóta él Amerikában. Milyen kicsi a világ! Egyébként minden vendég nagyon mosolygós és rendes. Egyáltalán nem nézik le a dolgozókat. Jókat szoktam beszélgetni velük...


Monday, December 26, 2011

A szobám

A 0., -1 és -2 szint a hajón, a dolgozóké. Itt vannak az alkalmazottak kabinjai, / kb 1200 alkalmazott van a hajón/ az étkezde, a konditerem,  a mosoda...stb. Itt található az én "lakosztályom" is. Íme néhány kép! 


Én az emeleten lakom. Alattam egy Indonéz srác lakik. Jól kijövünk. Sokat szoktunk beszélgetni, ha óceános nap van /ami minden héten van 2-3, ez azt jelenti, hogy nem kötünk ki,hanem egész nap szeljük a habokat/ filmeket nézünk, pihenünk. Tulajdonképpen nem mindig találkozunk, mert ő más műszakban  van mint én. A szobához tartozik egy kis fürdő, tusolóval és wc-vel. A kabin nem nagy, de aludni éppen elég. Mivel én nyáron sokat laktam lakókocsiban nekem abszolút nem furcsa. Oda egyébként is szinte csak aludni járunk. :)  




Minden olvasómnak Békés Boldog Karácsonyt Kívánok innen Galveston, Texasból! :)

Monday, December 19, 2011

Biztonság mindenek felett...


Mint minden új hajós dolgozónak, nekem is folyamatosan tréningekre kell járnom, gyakran vizsgával összekötve a végén. Az elsö ilyen megmérettetés egyböl az érkezésem után pár nappal történt…a kezembe nyomtak egy 4-5 oldalas kis papírost, amiben minden biztonsági szabály, intézkedés, vészhelyzet esetén tennivaló, egyszóval minden ami a biztonsággal kapcsolatos benne volt. Ebböl kellett felkészülni, majd egy délután egy 20 kérdés tesztet töltöttünk ki, amit egy szóbeli "felelet" követett. Minden rendben ment, aláírták a papíromat, sikeresen elvégeztem ezt az un. "PCS" tesztet. 1 héttel késöbb szóltak, hogy délután 1töl 5ig megint tréningre kell mennem…egy újabb biztonsági "okítás"-ban volt részem…a tréning után újabb vizsga, 30 kérdéses teszt…hibátlan papírt adtam be, és ezért megkaptam az oklevelem, ami igazolja, hogy sikeresen elvégeztem ezt a kurzust is, és az elkövetkezö 5 évben nincs szükség a megisétlésére… :) 


Ahogy ezekböl a tréningekböl is kiderül, itt nagyon szigorúan veszik a biztonságot, de nincs is ezzel semmi baj, hiszen szükség is van erre a majdnem 6000 föt szállító úszó városban. :) 

Friday, December 16, 2011

Munkás mindennapok...


A hajón töltött elsö 2 hetem az ismerkedés jegyében telt minden téren…lassan hozzászoktam az új munkámhoz, a beosztásomhoz, a munkatársakhoz…mint minden új elsö szerzödésesnek, nekem is  tréninggel kezdödött a hosszú út…minden nap reggel 6-tól este 6ig dolgoztam a 10. emeleten, a medencéknél…föleg felügyelni kellett a terepet, néha egy-egy kifröccsent víztócsát feltörölni…stb, majd miután itt végeztem este 7-8ig a vendég kabinokban jött az "oktatás". Egy kabint 2 ember takarít: az un. Stateroom Steward és a segédje az Assistant Stateroom Steward…míg az elsö az ágyakért felelös, addig az asszistens (én) a fürdöket takarítja.Néhány kabinban csak 1 fürdö van egy szimpla tusolóval, és vannak olyanok is, ahol van egy második fürdö káddal. Egy ilyen párosnak kb 3.5-4 órája van arra, hogy megcsináljon 22-25 kabint…eléggé tempós. A sikeres 2 hetes tréning után, minden megváltozott…az ismert arcokat a medencéktöl ritkán látom, új lett az idöbeosztásom…teljesen megfordult a napirendem, hiszen éjszakai müszakba osztottak be…délután 5:30-tól kezdek a vendég kabinok takarításával egészen 9:30ig, majd egy másfél óra pihenö (általában alvás :) ) után, 11:30tól hajnal 5ig a 10. emeleti éttermekben dologzom. Itt általában csak rendrakás és porszívózás a feladat, szóval ez a része a munkának elég nyugis. A délelött nagy részét alvás tölti ki, majd 4-5 óra felé kezdödik az egész elölröl. Az elsö 2-3 nap elég húzós volt, teljesen át kellett álljak…de így 1 hét után úgy érzem sikerült. Nem tudom pontosan, mikor lesz müszakváltás, de még egy pár hétig biztos éjszakázok… :) A bejegyzés végére tartogattam pár képet a keddi helyszínröl: Key West, Florida…




Ha szeretnél még több képet látni, nézd meg a Key West-i albumom a Facebookon

Wednesday, December 7, 2011

Cozumel, Mexikó...

Reggel 9 órakor érkeztünk meg a Cozumeli kikötöbe, és mivel nekem ma csak délig szólt a müszakom, egyértelmü volt, hogy leszállok és egy picit körbenézek ezen a gyönyörü szigeten. :) Ahogy kitettem a lábam a hajóról, megcsapott a meleg szél, a nyaralás édes hangulata… :) Bármerre néztem, csak mosolygós, jókedvü embereket láttam, pálmafák sorakoztak a parton, egyik bár a másikat érte, mindenhol szólt a zene…egy mozgalmas helyszínnel lettem gazdagabb… :) Beszéljenek inkább a képek helyettem…  :)




Holnap Montego Bay partjait fogom látni, majd csütörtökön megérkezünk a Kajmán szigetekre…jó kis hétnek nézek elébe… :) Ha szeretnél még több képet látni, nézd meg a Cozumeli albumom Facebook-on.

Tuesday, December 6, 2011

Az elsö napok a "mozgó városban"…


November 27-e igen hosszúra sikeredett…hajnali fél 2-kor elindultam a szállodából a Fort Lauderdalei reptérre, ahonnan 4-kor szállt fel az elsö járatom Charlotte-ba. Landolás után, gyors átszállás következett (a reptér egyik végéböl a másikba kellett mennem), majd reggel 10 órakor érkeztem meg Houston,Tx -ba. Innen a hajós cég által szervezett busz vitt ki a Galvestoni kikötöbe, ahol már ott várt a Carnival Magic. :) Jók voltak az elöérzeteim…mivel egy óriási hajóval találtam magam szembe…16 emelet, 300 méter összhossz…egy ember eltörpül egy ekkora "óriás" mellett.
Beszállás alatt ugyan úgy átvizsgálják az embert mint egy repülötéren…hiszen itt is elsödleges a biztonság. :) Ezután következett egy rövid tájékoztató, ahol elmondták az elkövetkezö pár nap tematikáját, majd jött a papírmunka…szerzödéskötés, útlevél és vízumvizsgálat…mikor minden intéznivalóval kész lettem, megkaptam a kabinom kulcsát, illetve egy mágneskártyát, ami a következö 7-8 hónapban az "otthonom" kulcsa lesz :) Megkaptam az egyenruhámat, amit a cég mindenkinek ingyen biztosít, és a saját nevemmel és poziciómmal ellátott kitüzömet is… ezt minden esetben viselnem kell. Éppen hogy kész lettem mindennel, amikor kinéztem egy kis ablakon és akkor döbbentem rá, hogy már egy jó ideje elindultunk és nagyba szeljük a habokat…hihetetlen, de meg sem érzi az ember. 
Az elsö 7 napos utamon láttam Montego Bay-t Jamaicán, a Kajmán szigetek egy részét, és Cozumel-t Mexikóban. Hát mit ne mondjak…szuper volt :)


Saturday, November 26, 2011

Miami Beach...

Tegnap este 7-kor napvilágott látott a hajós beosztás...November 27-én indulok Galveston-ból (Texas) a Carnival Magic nevezetü hajóval. Igaz, még nem láttam a hajót élöben, de egyböl rákerestem..ime néhány adat: elsö útja 2011 májusban volt, tehát nyugodtan mondhatjuk hogy egy új hajóról beszélünk; 20 emelet; 300m összhossz; kb 2800-3000 vendég; 1100-1300 legénység...azt hiszem ez a pár adat magáért beszél. Holnap már élöben is látni fogom...már alig várom :) Ma reggel szép idöre ébredtem...napsütés, sehol egy felhö az égen, 28 fok...úgy döntöttem nem hagyhatom ki a városnézést, így felkerekedtem és elindultam Miami Beach felé...hosszas (10 km) gyaloglás után elértem a célom és ez a látvány fogadott a parton: 


Azt hiszem ez mindenért kárpótol. Reggel 10-töl délután 3-ig barangoltam a városban...hát mit ne mondjak...gyönyörü :) Több képet a Facebook-on találsz. :) Búcsúzóul csak annyit: Holnap kalandra fel.... :) 


Friday, November 25, 2011

Welcome to Miami...

Csütörtök reggel fél 10 kor elindultam a nagy útra...de ugorjunk vissza egy pár órával az idöben. Nagyon megszenvedtünk a csomag összerakásánál, föleg a súlyhatár miatt...végül 1 kilóval a határ föle sikerült pakolni. Szerencsére nem szóltak a plusz kiló miatt, így 11-kor már Zürichben voltam, vártam a csatlakozásomra, ami délután 1-kor indult tovább Miamiba. Egy nagy Airbus A340-300 as repülöre szálltam fel, amire kb 350-380 utas fér fel. A repülöút alatt 5x kaptunk enni-inni, volt csirkehús krumplival, olasz pizza, na és persze Svájci csoki. Minden utas kap saját párnát, takarót és adnak fülhallgatót is amit az elötted ülö székének hátulján lévö szórakoztató rendszerbe lehet csatlakoztatni. Körülbelül 3/4ig volt tegnap a gép. Így kell elképzelni:






 Sikerült végigülni a 10.5 órás utat, így este 6 kor landultunk. Ahogy összeszedtem a csomagomat, és elintéztem az összes papírmunkát, kifelé vettem az irányt, és mikor kiléptem a terminálból akkor döbbentem csak rá, hogy itt este 6 kor is még 20-22 fok van. :) Hirtelen a farmer-pulóver kombináció nagyon meleg lett. ..Hosszas keresgélés után megtaláltam a helyet, ahonnan külünbözö kisbuszok indultak egyes hotelekbe. Negyed órán belül megérkeztem a Comfort Inn nevezetü szállásra, és egy rövid bejelentkezés után már a szobámban pihenhettem. Ameddig nem kerülök ki a hajóra, a hotelben leszek elszállásolva, és minden felmerülö költségemet a Carnival hajós cég állja. Búcsúzóul egy reggel készült kép Miamiról:


Friday, November 11, 2011

Készülödés...

2 héttel Angliába való érkezésem után ismét változott a terv. Az otthoni hajós cég jó hírekkel szolgált, ugyanis a januári indulásom idöpontját sikeresen elörehozta November 24.-re. Ekkor elsösorban öröm fogott el, de máris azon törtem a fejem, hogy miket is kell majd elintézzek ha hazaérek, mindössze 3 hét alatt. Orvosi vizsgálatok sora várt rám: Teljes labor és vérvizsgálat, Drog-teszt, Tüdöszürés, és egy nemztközi oltás (MMR). Egy teljes nap alatt sikerült minden rendelöt és orvost megjárnom. Itt még mindig csak az intéznivalók felénél jártam. Ócenjáros alkalmazott révén nem sima turista vízumra van szükségem, hanem külön erre a munkára kitalált un. hajós C1/D fajta kell. Az elöre lefixált vízumintejúm a jövöhéten lesz. Ezután már csak a repülöjegyemet kell megvenni. Zürichben fogok átszállni egy nagy Swiss Air gépre, ami egyböl Miami-ba repít majd. Már nagyon várom. :) 

Közben megérkezett a meghívólevelem a hajóról, az új munkaadómtól. 




Ha bármilyen kérdésed van vagy véleményt mondanál, írj commentet nekem. 

Saturday, October 22, 2011

A nagy dilemma...

Pár nappal Angliába való indulásom elött, megcsörrent a telefon....az egyik hajós cég keresett. Jó híreket osztott meg velem mert kiderítette, hogy semmi nem akadályoz meg abban, hogy munkát vállalhassak egy óceánjárón 19 évesen.  Pár nap múlva már a cég pesti irodájában várakoztam az állásinterjú elött, mint utólag kiderült nem hiába, hiszen még aznap megkaptam az állást: Siker!!! 
Ezúton is nagy köszönettel tartozom a GMN Hungary-nek! 



Itt estem nagy dilemmába...2 nap múlva indulnom kell Anliába, de közben mehetnék egyböl az óceánra is...Végül úgy döntöttem, kicsit elcsúsztatom a hajós indulást és elöször kipróbálom magam a "vidámparkos" munkába. Így jutottam el Minehead-be...már 2-3 hete ott voltam, mikor ismét változott a terv...

Wednesday, October 12, 2011

Elözmények...

Hosszú órák és egybenyúló "tanulós" napok után májusban sikeresen túlestem az irásbeli érettségi vizsgákon, majd Júniusban végeztem a szóbeli résszel is. A vizsgák után jöhetett a jól megérdemelt pihenö, amit kedvenc kempingemben Agárdon töltöttem. A ponthatárok bejelentésének napján az történt amire számítottam. Az általam megjelölt szakok magas pontszámai (425) még feljebb szöktek (460), így semmi esély nem nyílt arra, hogy bárhova is bekerüljek. Mégis a lazítás alatt sem voltam rest, sokat gondolkodtam azon, mit fogok most kezdeni...de végül megszületett a döntés a fejemben: Óceánjáró. Valahogy mindig is vonzott az új, az ismeretlen...ebben a munkában biztos, hogy megtalálom mindkettöt. Felbátorodva ezen döntésemen, az ezt követö hetekben felkerestem 4 különbözö hajós céget Budapesten, de sajnálatos módon mindenhol ugyanazt a választ kaptam jelentkezésemre:  Amerikában a nagykorúságot jelentö büvös szám a 21-es...és mivel én még ettöl messze vagyok nem kaphatok szerzödést egyik hajós társaságtól sem. Szomorúan kellett tudomásul vennem ezt az információt. Így újabb alternatíva után kellett nézzek...így lyukadtam ki a vidámparkos munkánál. A sikeres állásinterjút követöen boldogan készültem elsö angliai utamra, mikor indulás elött egy héttel megcsörrent a telefon... az egyik hajós cég keresett... 


                   

Sunday, October 9, 2011

Kezdetek...

Nagynehezen és hosszú gondolkodás után sikerült rávenni magam, hogy blogot írjak, illetve majd vezessek lassan induló kalandomról. Igaz még egy másik kontinensen vagyok, de semmi nem tántoríthat el attól, hogy November 24-én felszálljak életemben elöször egy óceánjáróra, és az elkövetkezö 6 hónap alatt új helyeket lássak, érdekes emberekkel ismerkedjek meg... Már nagyon várom!  


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...